Egy ideje nem írtam a blogomba, úgy éreztem, nincs miről írnom. Viszont azt gondolom most, hogy azért írok egy kis update-t a helyzetünkről. 

A havim 49-ik napra jött meg a múlthéten, mondanom sem kell hogy meglehetősen nehéz időszak volt, amíg csak vártam, (vagyis nem vártam) hogy jelentkezzen a vérzésem. Sok terhességi tesztet csináltam, persze feleslegesen. De mégis, azt hiszem, már annyira nem terhel ez a dolog. Kicsit mintha könnyebben venném a meddőség gondolatát, lehet hogy kezdek megbarátkozni vele? 

Ó, hát azt biztos hogy nem. Inkább azt hiszem, megint túl sok reményt fűzök ahhoz, hogy jövőhéten már végre eljön az endokrinológus vizsgálat időpontja, és annyira bízom benne, hogy végre valami használható eredményt is mondanak nekem. Remélem. 

Valamiben pedig mostmár teljesen biztos vagyok, talán ezért is nyomaszt kevésbé ez az átmeneti gyerektelenség, mert tudom, sőt, biztos vagyok benne, hogy nekem /nekünk/ biztosan lesz gyerekünk. Lehet hogy nem egy éven belül, lehet hogy nem úgy, ahogy másoknak álltalában, de biztos vagyok benne, teljesen biztos, hogy én egyszer Anya leszek. Nagybetűvel, mert bizony én jó anya leszek. Bizony-bizony :)

Elkezdtem inni a cickafark teát is, még nemtudom, hogy használ e valamit, de nem olyan rossz az íze, és nincs semmilyen mellékhatása, ami a barátcserjének volt.